|
|
|
|
![]() |
|
Az OmegaCAD ELEKTRO
rendszerben az áramút tervek pontos kiértékelésének feltétele, hogy az áramút tervlapokon elhelyezett készülék példányok részeit megjelenítő szimbólumok
mindig pontosan a létesítményi szimbólum adatbázishoz tartozzanak. Ennek a feltételnek a teljesítése akkor vállik nehézkessé, amikor egy tervrészletet
egy másik létesítményből másolunk át. A másolás folyamán a másolt terv minden egyes készülékrész szimbólumát meg kell vizsgálni, hogy az minden részletében
megegyezik-e a cél létesítmény valamely szimbólumával. És ha nem, akkor mint tudjuk, a másolás egyszerűen nem végezhető el. Ezekel az előzményekkel adunk olyan megoldást, amely lehetővé teszi a korábbi létesítmények előzményeinek változatlan kezelése mellett annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben a szimbólum felépítésű készülékeinket olyan szimbólum táblából is össszeállíthassuk, amelyek a továbbiakban feltétel nélkül másolhatók és cserélhetők. Amelyet a rendszer telepített tartozékának tekintünk, és a felhasználói felületen nem változtatható. Ezek a Minősített szimbólumok.
|
|
  |
 
Az összehasonlítás és megfeleltetés paramétereit a
|
![]() |
|
Ha már van lehetőségünk olyan szimbólum adatbázisból felépíteni készülékeinket, amely lehetővé teszi a készülék beépítését bármilyen létesítményi adatbázis környezetben, akkor készíthetünk olyan önálló, egymástól független adatbázisban elhelyezett készülék adatbázisokat, amelyeket egy bizonyos feltétel szerint csoportosítunk. Jellemzően az eszköz gyártója, vagy forgalmazója szerint. Ezeknek a készülék adatbázisoknak közös jellemzője, hogy csak Minősített szimbólumokat tartalmazhatnak! Ezeket az adatbázisokat Gyártói készülék adatbázisnak nevezzük a későbbiekben. Ha már megvan a feltétele, hogy Gyártói készülék adatbázisokat hozzunk létre és kezeljünk, akkor ennek megfelelően létrehozhatjuk valamennyi adatbázis típusra is a gyártói adatbázisokat. Így a Kábel, Egyéb anyag gyártói adatbázisokat is. A korábban is már gyártói adatbázisként is kezelhető Sorkapocs adatbázisokat pedig az egységes gyártói adatbázis kezelés formájára alakítjuk át. Mint látni fogjuk, a Szekrény szimból adatbázisoknak is lehetnek majd gyártó adatbázis kiadásuk is. Továbbá, kötelezően az Elrendezés szimból adatbázisoknak is kell legyen ugyanolyan elnevezésű gyártó adatbázis kiadásuk is, mint amilyen készülék gyártói adatbázis van, ha ez a készülék adatbázis az elrendezési képeket nem közvetlenül a készülék típushoz, vagy névleges adathoz szerkeszti meg (új lehetőség), hanem ehhez az elrendezési szimbólum adatbázist használja.
A Gyártói adatbázisok szintén a rendszer telepített tartozékainak tekintendők,
általános felhasználói felületen nem változtathatók! Viszont a rendszer
|
|
  |
  |
|
|
|
|
![]() |
|
Növelt karakterszámban lehet megadni a főcsoport, alcsoport és a készülékek nevét, továbbá a készülékek jellemzőit, a készülék típusok nevét és a hozzátartozó névleges adatokat is. Hasonlóan megnövelt a készülék kapocspontok magyarázat leírás is. Az újonnan megadható értékeket csoportosítva itt lehet áttekinteni.
|
|
Megváltozott a készülékekhez tartozó elrendezési (díszpozíciós) kép megadásának a módja is. A továbbiakban a készülék típusokhoz tartozó névleges adatoknak önálló elrendezési képet lehet megadni. A megadott elrendezési kép lehet egy hivatkozás a készülék adatbázishoz tartozó elrendezési szimbólum adatbázis egy elemére, vagy közvetlenül a készülék típushoz, vagy a névleges adathoz szerkesztett elrendezési kép. Ez utóbbi megoldás akkor lehet célra vezető, ha a készülék adatbázis egyes elemeinek az elrendezési képe rendre eltér, azaz nincsenek ismétlődő elemek. Ha a létesítményi adatbázisunkban az elrendezési képeket közvetlenül az elemhez adjuk meg, akkor a tervek másolásakor, vagy átemelés esetén nem kell külön gondoskodni az elrendezési képhez tartozó szimbólum másolásáról. Gyártói készülék adatbázis esetén, ha az adatbázisban a készülék elrendezési képe az elrendezési szimbólum táblára mutat, akkor a gyártói készülék adatbázissal azonos nevű elrendezési szimbólum adatbázisnak is rendelkezésre kell álnia.   |
|
|
Módosításra került az átemelés funkció, amely a továbbiakben ellenőrzi az érintett készülkekhez rendelt jellemzőket. Hiszen ha a jellemzők eltérnek, akkor az átemelt típus névleges adatainak jelentése is megváltozhat.
Vagy, ha a cél helyen még nincs megadva jellemző érték, akkor az is másolásra kerülhet.
|
|
A gyártói adatbázisokban elhelyezett elemeket a későbbiekben akkor sem lehet törölni, ha azok már elavultak, nem elérhetőek. Hiszen ha ezek az elemek korábban felhasználásra kerülhettek, és ha egy ilyen létesítményben további tervezés vállik szükségessé, akkor ezeknek az idejét múlt elemeknek továbbra is elérhetőnek kell lennie a rendszer számára. Ezért bevezetésre kerül az elemekhez rendelhető életút jellemző az alábbiak szerint.
Ha egy elemet megjelölünk valamelyik fenti tulajdonsággal, akkor az a kiválasztási listán narancs színnel megjelölésre kerül. Ha a készülék adatbázisban a típust jelöljük meg, akkor a hozzá tartozó valamennyi névleges adat is megjelölésre kerül. De hozzárendelhetük a jelölést csak egyes névleges adatokhoz is.
|
|
A gyártói adatbázisok bevezetésével összetettebbé vált egy szükséges elem kiválasztása. Ennek könnyítésére ilyen esetben a keresett elem kiválasztására is több lehetőség van. Például, ha még abban is bizonytalanok vagyunk, hogy a keresett elem mely adatbázisban van, akkor lehetőség van arra, hogy a rendelkezésre álló valamennyi adatbázis teljes listájában keressünk, szűkítve a keresési listát az esetleg ismert készülék, vagy típusnév részleges azonosságával.
A kiválasztáshoz az alábbi beállításokat tehetjük meg a
|
![]() |
|
Növelt karakterszámban lehet megadni az anyagcsoport, alcsoport és a egyébanyag nevét. Az újonnan megadható értékeket csoportosítva itt lehet áttekinteni.
|
|
Az egyébanyagok használata a tervezés során olyan körülmények között is lehetséges, ahol a kiválasztott anyagnak meghatározott tulajdonsággal kell rendelkezni. Azért, hogy az anyagok helyes kiválasztását ellenőrizni lehessen, az anyagra és a felhasználásra jellemző tulajdonsággal láthatjuk el. Ilyen lehet példál az eddig is széleskörűen használt kábelvég szerelés és maga a kábelvégelzáró. A továbbiakban ezekhez az elemekhez hozzárendelhetjük a főbb jellemzőket. Ha ezen anyagokat kifejezetten olyan feladatra kell felhasználnunk, ahol ezen tulajdonsággal rendelkeznie kell, akkor ellenőrizhető lesz, hogy a felhasznált elem megfelel-e. Mivel korábban ez nem volt lehetséges, és a már meglévő adatbázisunkkat már nem akarjuk ezzel kiegészíteni, természetesen a kiválasztás során az ellenőrzést és hibajelzést kikapcsolhatjuk.
A kábel tömszelencékhez adjuk meg az IP védettségi értéket is
Ugyanúgy, mint a készülék adatbázis esetén, a kiválasztás történhet a rendelkezésre álló valamennyi adatbázis teljes listájából, szűrve a listát anyagszámra, vagy akár csak
a megfelelő tulajdonsággal rendelkező elemekre:
A kiválasztáshoz az alábbi beállításokat tehetjük meg a
|
![]() |
|
A szekrény szimbólokhoz anyagszámot és
|
|
A szekrény szimbólumok grafikus tartalmának a teljessé tételéhez bevezetésre kerülnek a nézet rajzok. Azaz a továbbiakban egy szekrény szimbólhoz több rajzolat is tartozhat. A rajzolatokat nézetnek nevezzük. Alapértelmezésben a korábbi adatbázisok rajzolatát 'Elöl' nézetnek nevezzük.   |
|
|
A nézetek lapozó sávján jobb oldali egér gomb felengedésére megjelenő lebegő menűben lehetőségünk van az egyik nézetet olyan egyedi tulajdonsággal ellátni, amelyben megadhatjuk azt a területet, amelyen belül a kábelek átvezetésére alkalmas hely van. Ezt nevezzük lemez kivágásnak. A menüpontot kiválasztva megadhatjuk a lemezen belüli területet. Nem kötelező megadni, hogy a nézetek között melyik lehet az, ahol a lemez kivágási terv ténylegesen elkészül. Ha megadjuk, akkor a szekrény valamennyi felhasználási helyén már adott lesz. Egyébbként szekrényenként egyedileg kell megadni, minden egyes felhasználási helyen!   |
|
|
|
A Térbeli befoglaló méret
megadása funkcióban nem csak a méreteket lehet megadni, hanem az újonnan bevezetett IP védettségi értéket is.
Ebben a funkcióban az értéket
|
![]() |
|
Az OmegaCAD ELEKTRO rendszer V10.1 verziójában több egymásra épülő lépésben jutunk el ahhoz a folyamathoz, ahol az egymásra épülő paraméterek megadása alapján az elemzések végrehajtása után megkapjuk azokra a szereléshelyekre a kábel tömszelencék listáját, amelyekre az szükséges. Ennek az egyszerűbb változata, amikor a beállított paraméterek alapján a szereléshelyre gyűjtött kábel tömszelencék listáját az anyag és költségkiírásra készen megkapjuk. Ha ezzel részletesebben szeretnénk foglalkozni, akkor lehetőség van arra, hogy az egyes szekrényekben akár kábelenként eltérő paraméterű tömszelencéket válasszunk, a szükséges kábel tömszelencékről grafikus táblázatot helyezzünk el a tervben. Valamint generálhatunk a tömszelencék elhelyezésére lemez kivágási tervet is. Az ehhez szükséges lépések a következők:
|
|
Az hogy melyik szereléshelyen szükséges a szekrénybe érkező kábelek bevezetésére tömszelencét használni, és oda milyen paraméterű tömszelence kiválasztása szükséges, azt a szekrény IP védettségi érteke határozza meg.
Adjuk meg a szabadtéri szereléshelyekre az
A meglévő szereléshelyekhez az IP értéket megadhatjuk a
|
|
Az elemzési folyamat számára a tömszelencék automatikus kezeléshez állítsuk be azokat a feltételeket amely szerint a kábelekhez az alkalmas tömszelencéket ki kell kiválasztani.
Ez a rendszerben az alábbi helyeken tehetjük meg:   |
|
|
A
A szereléshelyhez rendelt anyagok listája ezután, ha egyéb kiegészíteni valónk nincs, akkor az
|
|
Az
|
A tömszelencék elhelyezéséről lemez kivágásitervet is keszíthetünk, |
|
|
Ha további egyedi kiegészítéseket szeretnénk, akkor a
|
![]() |
|
A készülék kapocspontokon megjelenő jelek tartalmi leírását a továbbiakban meg lehet adni a készülék valamennyi csatlakozó pontjához. Amelyet a továbbiakban 'funkcióleírás'nak nevezünk. |
A készülék 'funkcióleírás'okat megadhatjuk a: |
A funkciókban megadott 'funkcióleírás' szövegeket megjeleníthetjük:
|
|
|
|
|
Funkció leírás megjelenítésére minta a készüléktáblázat tervlapon.
|
|
|
Funkció leírás megjelenítésére minta a szereléstervlapon.
|
|
Minta egy '.XLS' állományra MS-Excel-ben:
Minta egy '.HTML' állományra:
|
![]() |
|
A mezőcsoportok bevezetésével megkönnyítjük a nagy számosságú mezővel rendelkező létesítmények kezelését. Ez különösen olyan létesítmények esetén lehet hasznos, ahol a létesítmény tervdokumentációja már régen felvett, és a mező struktúra ezzel kialakításra került. Ilyen esetben gyakran előfordulhat, hogy a logikailag együtt kezelendő mezők a listán már egészen távolra kerülnek. A mezőcsoportok azt teszik lehetővé, hogy a létesítményben logikailag együtt kezelendő mezőket egymáshoz rendeljük, és a csoporton belül tetszőleges sorrendben jelenítsük meg őket. Ha a mezőket mezőcsoportokba szervezzük, akkor a mezők listáját kezelhetjük úgy, hogy csak mindig egy, a kijelölt mezőcsoporthoz tartozó mezők jelennek meg. Vagy használhatjuk, úgy, hogy a mezőlistán valamennyi mezőcsoporthoz tartozó mező megjelenik, elválasztva egymástól őket a mezőcsoport mezőcsoport jelöléssel. Minta a: Mezőcsoportok segéd ablakra.
|
|
Azokban a folyamatokban, ahol a mezőlistán a folyamat végrehajtására mező kijelölés van, a folyamat mindig csak a mezőlistán megjelenő kijelölt mezőkre, és a megjelenés sorrendjében fog végrehajtódni! Lásd:
Minta a: Mezőlistára abban az esetben, amikor a 'Mezőcsoportok' listában a 'A létesítmény minden mezőcsoportja' van kijelölve!
|
![]() |
|
Az azonos jellegű körvezetékek könnyebb kezelésére, vagy a tervlapon csoportonként történő eltérő megjelölésére a
körvezetékeket csoportba szervezhetjük ezzel az
Minta az L1, L2 és L3 fázis körvezetékek eltérő jelölésére a Körvezetékcsoportok használatával.
|
|
|
|
Azokban a funkciókban, ahol a körvezeték listára megjelenik, ott is megjelenik a Körvezetékcsoport kijelölési lehetőség. Lásd:
|
|
|
Ha használjuk a Körvezetékcsoportok használatának lehetőségét, akkor a sorkapocs léceken a körvezetékek blokkjának kialakításában a körvezetéki sorkapcsok sorrendje mindig úgy lesz kialakítva, mint amikor a 'Körvezetékcsoportok' listában a 'A mező minden körvezetcsoportja' van kijelölve! Lásd:
|
![]() |
Kettős felépítésű készülékek bevezetése |
Az egyes készülékrészeket a neki megfelelő áramút rajzjelekkel, áramutas szimbólumokkal, vagy bonyolult készülékek esetén csatlakozópontokkal ellátott úgynevezett doboz rajzolattal ábrázolhatjuk. A szimbólum felépítést az áramutas szimbólum adatbázisból választott szimbólumokból állíthatjuk össze a készülék adatbázis szimbólum felépítés összeállító funkciójában. A doboz felépítést a készülék adatbázis doboz felépítés összeállító funkciójában adjuk meg. Az hogy egy készülék megjelenítésére a két lehetséges ábrázolási mód közül melyik kerül használatra, az egyes készülékek esetében nem is olyan egyértelmű a választás. Az olyan összetett készülékek esetében, ahol maga a készülék önmagában egy bonyolult elektronikai eszköz, amelynek a belső megvalósítása alapján egy doboz megjelenítés is megfelelő, de az áramkörben, ahol megjelenik, ott mégis van olyan kiemelhető funkciója, amely egy funkcióra utaló rajzolattal egyértelműsíthető, bármelyik felépítési mód alkalmas. Ebből adódóan, ahol az egyes kapocspontokhoz tartozó szöveges funkcióleírás megjelenítése fontos, ott a doboz felépítés használata kerül előtérbe. Ilyen esetekben, ha a funkcióra utaló rajzolat is fontos, akkor az áramutas képbe szerkesztett egyszerű grafikus ábra elhelyezése ezt megoldja. Ennek a hátránya viszont az, hogy a további, automatikusan generált készülék táblázatba, a szereléstervbe ez már nem kerül elhelyezésre. Ennek a funkcióra utaló rajzolatnak valamennyi terven történő elhelyezését a szimbólum felépítés használata megoldja, és az egyes kapocspontokhoz rendelt funkcióleírás elhelyezésére is lehetőség van. Ez is megjeleníthető automatikusan valamennyi tervtípusban, így az automatikusan generált készülék táblázaton, a szerelésterven is. A továbbiakban az is megfontolandó, hogy az ilyen jellegű készülékek modellezésre milyen ábrázolási módot válasszunk egy 'Gyártói adatbázis' esetében. A 'Gyártói adatbázis' esetében a készülékek nem módosíthatóak. Így a doboz kapocspontokhoz megadott leírások sem. Bár ezeknek a doboz kapocspont magyarázatoknak a tartalma a készülék kapocspont jellegét, tulajdonságát írja le és nem a konkrét készülék beépítési helyén megjelenő jel funkcióját. Tehát például a kapocspont: relé kioldás kimenet. Ez önmagában nehézkessé tenné a doboz formájú ábrázolást, de a továbbiakban a doboz megjelenítés esetén is lehetőség van az egyes kapocspontokhoz rendelt funkcióleírás elhelyezésére. Ez szöveg is megjeleníthető automatikusan valamennyi tervtípusban, így az automatikusan generált készülék táblázaton, a szerelésterven is. Ahhoz, hogy továbbra is fenntartsuk azt, hogy a felhasználók a tervezési körülményekhez igazodva a legmegfelelőbb ábrázolási módot válasszák, és ehhez igazodva bármelyik felépítéshez alkalmas 'Gyártói adatbázis' létrehozható legyen, bevezetésre kerül a kettős felépítés fogalom. Mely szerint egy készülék típushoz teljesen egyenértékűen megadható mind a szimbólum és mind a doboz felépítés is! Ha felépítés megadásakor pontosan azonos számú és azonosítójú csatlakozó pontot adtunk meg, akkor az alábbi eldöntendő kérdéssel megertősítjük a kettős felépítést: Ha egy készülék kettős felépítésű így jelenik meg, a két felépítést elválasztó piros vonallal jelölve: A tervben csak az egyik felépítés reprezentálhatja a készüléket. Az alábbi panelen adhatjuk meg a választ arra, hogy melyik felépítés legyen használva: A kiválasztási automatizmus sok esetben feleslegessé teszi ennek a választási lehetőségnek a megjelenését. Azokra az esetekre, amikor mégis szükséges a döntésünk, az előnyben részesített felépítés kiválasztását beállíthatjuk. Ugyanazokból a kettős felépítésű készülék típusból összeállítot készülék megjelenése az áramútterven: minta a szimbólum felépítésben ábrázolva, valamint doboz felépítésben ábrázolva. Lásd:
|
![]() |
Egyéb funkció bővítések |
|
|
|
|
|
|
|
A készülék adatok megadása, vagy módosítása során a
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapcsolat/E-mail |
Omega-Soft Kft. 1992-2022 Minden jog fenntartva. © |
OmegaSoft WEB Site |